Egyiptomban hamarosan elnökválasztást tartanak, ahol Abdel Fatah esz-Szíszi a harmadik ciklusára készülhet. A politikai vezetés azonban nem örvend túl nagy támogatottságnak az országban, mivel a gazdasági kihívásokkal nehezen tud megküzdeni. A nehézségeket most a palesztinok ügye is növeli, Kairónak óvatosan kell eljárnia az ügyben - írja a Council on Foreign Relations elemzése.
A modern Törökország megszületése óta mutatkozó jelenség az, hogy Ankara lényegében az összes szomszédjával, regionális vetélytársával, de még globális hatalmakkal is képes bármelyik pillanatban ellenségeskedni: katonák Szíriában és Irakban, lelőtt orosz vadászgép, állandó vita Washingtonnal. Cikksorozatunkban megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy miért is van rendkívül komplex helyzetben a feltörekvő nagyhatalom. Az első részben a török-szír kapcsolatok kerülnek górcső alá.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök ma felvetette, hogy országa akkor hagyná jóvá a svéd NATO-csatlakozási kérelmet, ha cserébe beléphetne az Európai Unióba. A török uniós csatlakozás folyamata elég régre tekint vissza. Törökország 1999 decemberében kapott uniós tagjelölti státuszt és 2005-ben meg is kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, azonban a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok terén tapasztalható folyamatos visszalépés miatt 2018 júniusa óta megrekedtek a tárgyalások. A fentiek tükrében azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen akadályai és előnyei lennének Ankara uniós csatlakozásának, és azt is megnézni, hogy miről is szólhat igazából a mostani kijelentés.
Törökország és Egyiptom a legmagasabb diplomáciai kapcsolatok újrafelvételében állapodott meg egymással. A tárgyalások évtizedes feszültséget zárhatnak le, amelyek még az arab tavaszt követően éleződtek ki.
Az elmúlt években a szír polgárháború bár véget nem ért, de a harcok intenzitása csökkent. Az alavita rezsim gyakorlatilag győzelmet könyvelhetett el, megtartotta pozícióját, és bár területeket veszített, a nemzetközi közösségek újra kezdték legitim vezetőnek elismerni. Egy zátonyra futott tárgyalás azonban újra harcokat eredményezhet az országban.
A tunéziai bíróság csütörtökön elrendelte Rasíd Gannúsi, a legnagyobb ellenzéki párt, az iszlamista Újjászületés Mozgalom (Ennahda) vezetőjének börtönbe zárását – közölte a sajtóval Gannúsi ügyvédje.
Megkeződött Tunéziában a parlamenti választások második fordulója vasárnap, elemzők szerint ez alkalommal sem lehet magas részvételre számítani. A legtöbb párt bojkottálta a választásokat, mivel elutasították a voksolás alkotmányos alapjait és bírálták a választási törvényt.
Kaisz Szaíd elnök lemondását követeli a tunéziai ellenzék azt követően, hogy a 2019 óta hatalmon lévő államfő kevesebb mint kilenc százalékos részvétel mellett nyerte meg az országban tartott parlamenti választásokat – írja a BBC.
Kaisz Szaíd elnök lemondását követeli a tunéziai ellenzék azt követően, hogy a 2019 óta hatalmon lévő államfő kevesebb mint kilenc százalékos részvétel mellett nyerte meg az országban tartott parlamenti választásokat – írja a BBC.
Kaisz Szaíd tunéziai elnök és támogatói az "igen" szavazatok szinte biztos győzelmét ünneplik az új alkotmányról szóló népszavazás után, amely megerősíti az államfő hatáskörét, és az önkényuralom visszatérését kockáztatja az Arab Tavasz kiindulóhelyén - számolt be a brit The Guardian.
Az Arab Tavasz egyetlen sikeres demokratikus átmenetét megélő országaként ismert Tunézia az elmúlt egy év politikai valósága után már az alkotmánya szerint is visszafordul az autoriter rendszerhez. A hétfői, új alkotmányról szóló népszavazás ugyanis a megosztott és erőtlen ellenzék bojkottja mellett nagy valószínűséggel szentesíti az elmúlt egy évben kialakult helyzetet, és szinte korlátlan hatalmat biztosít Kaisz Szaíd államfőnek, aki tavaly óta egyfajta vértelen puccsot végrehajtva hatályon kívül helyezte a 2011-es forradalom után elfogadott, az ország demokratikus intézményeit lefektető alkotmányt. Bár az ország politikai rendszerének megváltoztatását, úgy tűnik, sikerrel vette Szaíd, azonban az kérdés, hogy képes lesz-e az ukrajnai háború kiváltotta jelentős élelmiszer- és energiaár-növekedéssel sújtott gazdasági helyzetet konszolidálni. Mindenestre az IMF-fel már folynak a tárgyalások egy 4 milliárd dolláros hitelről.
Tunéziában a bíróság kedden befagyasztotta Kaisz Szaíd államfő több politikai ellenfelének, köztük Rásid Gannúsi, a feloszlatott parlament és a mérsékelt iszlamista Ennahda párt vezetőjének bankszámláit.
Kétszámjegyű infláció, műszaki vizsga, Sörszövetség, netadó, extraprofit, Tunézia. Változatos témákban jelentek meg podcastjeink a héten, össze is gyűjtöttük közülük a legjobbakat, legnépszerűbbeket.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy Oroszország ukrajnai háborúja maga alá temetheti Tunéziát. Az ország abból a szempontból is érdekes, hogy a 2011-es arab tavasz után sokáig úgy tűnt, hogy ez lesz az egyetlen olyan állam, ahol sikerül elérni a teljes demokratikus átalakulást. A témával kapcsolatban Kiss Csaba, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a vendégünk. Az adás második felében Palkó Istvánt, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük a hazai lakáshitelekről, ugyanis az elmúlt egy évben radikálisan megemelkedtek a törlesztőrészletek, a drágulásnak ráadásul még közel sincs vége.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. Mai műsorunk egyrészt Tunéziáról fog szólni, hiszen a következő hetekben eldőlhet az országot egyre autoriterebb módszerekkel irányító Kaisz Szaíd sorsa, Oroszország ukrajnai háborúja ugyanis komoly gazdasági problémákat okozott az észak-afriekai országban. Ezt követően foglalkozunk még a hazai lakáshitelekkel, mivel a jelenleg elérhető ajánlatok törlesztője radikális mértékben emelkedett meg az egy évvel ezelőtt állapothoz képest, a drágulásnak ráadásul még nincs is vége.
A 2011-es arab tavasz után egyetlen országban tűnt úgy, hogy a demokratikus átalakulás sikeres lehet: Tunéziában. Tartós stabilitást azonban nem sikerült elérni az országban, amelyet a hazai problémák mellett a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja mostanra súlyos gazdasági-pénzügyi válságba taszított. A 2019-ben megválasztott elnök már lassan egy éve rendeletekkel kormányoz, és folyamatosan építi le a nagy nehezen kiküzdött demokratikus intézményrendszert. Az ország legnagyobb szakszervezete június közepére országos sztrájkot hirdetett, a nép elégedetlensége fokozódik az elnökkel szemben. Jöhet-e újabb forradalom az észak-afrikai országban, és lehet-e Tunézia ismét egy arab tavasz kiindulópontja?
Interaktív, díjmentes online előadás
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
